Fókusztéma: világvége
„Vigyázzatok!”

Nem szektás dolog a „világvégével”, pontosabban e világkorszak végével foglalkoznunk. Az emberi történelem csúcspontja – Jézus földi megjelenése – óta ugyanis utolsó időket élünk.

Életünk célja és értelme, hogy megtaláljuk a Forrást, Istent, hogy leheletnyi, törékeny létünk ne vesszen el, hanem a Vele való szeretetkapcsolatban örök, teljes életet nyerjen.

Érdemes abból a szempontból is átgondolni a „világvége” realitását, hogy bármelyikünk, bármikor kiléphet e földi tér-idő-anyag létállapotból, és akkor a távozó számára e világ véget ér. Számolsz-e ezzel kedves olvasó? Tudod-e, milyen drága az idő? Elsuhannak az évek, évtizedek, de te megmaradsz örökre. Vas István  A Teremtőhöz című szép versében ezt olvassuk (magazinunk hátsó borítóján megtalálható a teljes vers):

„Meghalok, semmit nem veszítek,
Művedet meg nem semmisíted
s a mennyben vagy pokolban
Az leszek, ami voltam.”

Az örök folytatásban az leszel, ami itt voltál! Milyen komoly, józanító, megtérésre indító szavak!
Nem feladatunk a számolgatás, a sötét károgás. Az Atya tudja egyedül az időt, de elvetemült korunkban a jelekre nem figyelni felelőtlenség. A háború, az éhezés, a tömeges járványok, az erőszak, a terror, a szeretetlenség, az erkölcstelenség és a természeti katasztrófák mind intő jelek. Az emberiség egy része elutasítja Istent és az Ő szeretetét. Permanens bűnesetben él.
„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.” (JSir 3,22) De meddig?
Jézus és az apostolok fajsúlyosan tanítottak a végső dolgokról, s ennek lényege röviden a következő:

  1. Ez az anyagi világ a bűn miatt mulandó. Isten egyszer lezárja történelmünket.
  2. Ennek idejét mi nem tudjuk, de Jézus azt tanácsolja, hogy tanuljunk a jelekből.
  3. Készültségben, vigyázásban kell élnünk, ami azt jelenti, hogy keressük az Urat, amíg megtalálható. Mindamellett, hogy örülünk világunk és életünk szépségeinek, munkálkodásban töltjük napjainkat. Örök, maradandó kincseket keresünk és találunk.
  4. Az ember örökké létezik abban az állapotban, melyben innen távozik. Két út van előttünk: az élet vagy a lelki halál útja. Istennel leszek a teljességben vagy nélküle örök hiányban.
  5. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy szeretteink és környezetünk is megtalálják az el nem múló életet.

A Szentírás utolsó mondatai:
„Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony, hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus!
Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.” (Jel 22, 20-21)

Híd, 2006/1.