A keresztyén ember és az egyház felelőssége a közéletben
– körinterjú
Roszík Gábor evangélikus lelkész, a Tessedik Sámuel Alapítvány, Anyaotthon, Idősek Otthona és a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapítója és vezetője, az első szabadon választott országgyűlési képviselő 1947 óta, 1989–1994 között
Ha egyszerűen arra a kérdésre szeretnék válaszolni, mi a keresztyén ember (és egyház) felelőssége a világban, talán könnyebb. Hiszen a hívő ember kötelessége, hogy tisztességgel helyt álljon ott, ahova Isten helyezte családban, munkában.
Nehezebb a válasz a közéletben, mert helyi szinten, kis közösségek, önkormányzatok munkájában – nagyon helyesen – sok hívő ember vesz részt. Sajnos ugyanakkor sok településen, főleg nagyobb helyeken, ahol a pártpolitika határozza meg egy-egy község, város életét, jövőjét, a helyi politizálás sok feszültség forrása a keresztyén emberek számára is, mert a pártpolitika mentén gyakran éles ellentétbe kerülnek egymással. Mégsem szabad elkerülni a közélet kihívásait, mert különleges feladata és felelőssége lehet a keresztyéneknek, hogy más-más politikai alapállásból az együttmunkálkodás, türelem és megértés kovászai legyenek.
Még inkább igaz ez, ha „nagypolitikáról” van szó, ahol a döntéseken egy egész ország jövője múlik. Meggyőződésem, hogy nagyon fontos és szükséges, hogy hívő emberek is részt vegyenek a politika alakításában, de csak úgy, ha politizálásukkal, cselekedeteikkel bizonyságot tesznek arról, hogy Istentől való felelősséggel gondolkoznak.
Az egyházaknak pedig Istentől kapott bölcsességgel, hívő szakemberek állásfoglalását figyelembe véve kell hallatniuk hangjukat, lett légyen szó gazdasági és szociális kérdésekről, globalizációról, oktatásról, egészségügyről vagy éppen a Ptk. vagy a Btk. módosításáról.
Híd, 2009/4.