500 nap imádság reformációért
Szeptemberi körlevél
A hónap igéje: „Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.”
(Jer 31,3b)
Halleluja
Miután szó volt arról, hogyan tudunk valóban imádkozni, és a közösségben való imádságra is buzdítást kaptunk, most rátérünk arra, hogy milyen imádságtípusok vannak. Kezdjük azzal, ami talán a legtöbbször háttérbe kerül, a dicsőítéssel. Tele van a Szentírás az Úr magasztalására való buzdítással, hiszen tulajdonképpen az egész világmindenség, és benne mi emberek is arra teremtettünk, hogy az Ő dicsősége megnyilvánuljon rajtunk. Ezért hangzik a halleluja héber kifejezés sok zsoltárban és énekben, ami szó szerint azt jelenti: Dicsérjétek az URat!
De hogyan tudjuk Őt dicsőíteni?
A 33. zsoltárban erre is választ kapunk: „Az igaz emberekhez illik a dicséret.” (Zsolt 33,1b)
A bűnöshöz nem, de a megigazított bűnöshöz illik.
Nem lehet ezt erőltetni, begyakorolni, de ha Jézus szabadítását átélhettük, és Benne megértjük, megtapasztaljuk kicsoda az Isten, akkor felharsan a szívünkben az Ő magasztalása. Egyébként csak felületes a hallelujázásunk.
Mert mit is jelent Istent dicsőíteni?
Nem pusztán hálaadás valamiért, amit adott, hanem az Ő személyének csodálata, imádata. Dicsőíthetjük Őt azért, mert szent, hatalmas, dicsőséges, kegyelmes, irgalmas és szerető Isten, és még sorolhatnánk...
Az Isten dicsérete ezért a körülényektől független. Számomra a leginkább szívbemarkoló Istent dicsőítő szavak azok, amelyek nagy mélységben lévő emberek szájából hangzanak el. Az egyik legjobb példa erre Jób, aki miután összes gyermeke meghalt, és minden vagyona odalett, így szólt: „Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!” (Jób 1,20-21)
Mi már a teljes kinyilatkoztatás alapján sokkal többet tudhatunk a mi Istenünkről. Áldjuk Őt, dicsőítsük Őt nap, mint nap, akármilyenek is a körülményeink, mert Krisztusért, az Ő keresztjéért mindig van okunk erre.
Imádkozzunk:
- azért, hogy tudjuk Urunkat dicsőíteni szavainkkal, életünkkel.
Adjunk hálát:
- a nyár áldásaiért, a napsütésért, a pihenés öröméért, az elvégzett munkákért,
- a találkozásokért, a jóízű beszélgetésekért, mindazokért, akik vendégszeretetet gyakoroltak.
Könyörögjünk:
- a Nyugat-békési Evangélikus Egyházmegyéért, gyülekezeteiért, tisztségviselőiért,
- a lelkészekért, hogy a Krisztus belső ismeretében gazdagodva végezzék szolgálatukat,
- a lelkészfeleségekért és férjekért, hogy segítő és támogató társak lehessenek az Úr szolgálatában,
- a lelkészgyerekekért, hogy életükkel és tetteikkel ők is az Isten országát építsék,
- a most indult új tanévért, az egyházi iskolákért,
- a diákokért, hogy ellenálljanak a kísértéseknek és nyitottak legyenek Isten igéjének befogadására,
- tanárokért – hogy Istennek tetszően neveljék és oktassák a rájuk bízott diákokat,
- az iskolalelkészekért, hogy élő hitű bizonyságtételükkel ébresszenek vágyódást Isten felé,
- A hittanórákért, hogy Isten akarata valósuljon meg minden alkalommal,
- a hittanosokért, hogy ne csupán csak egy tantárgy legyen számukra ez az óra,
- a hitoktatókért, hogy Krisztushoz tudják vezetni a gyermekeket,
- a tankönyvírókért, hogy az élet vizének forrása legyen minden hittankönyv.
Végül pedig könyörögjünk Magyarországi Evangélikus Egyházunk és magyar népünk lelki ébredéséért, hitbeli megújulásáért, tiszta bűnlátásért és a kegyelem útjának meglátásáért!
Lupták György, Malik Péter Károly
2016. szeptember