Az európai keresztyénség megízetlenült?
Diagnózis – terápia – rehabilitáció
Meghökkentő beszámolót hallgathattak az érdeklődők egy világot járó missziológusprofesszortól Révfülöpön. Az már önmagában hírértékű, ha Európában olyan helyen jön létre gyülekezet, ahol eddig nem volt. Ennél is különösebb, ha a gyülekezet nagy része korábbi muszlimokból áll. Olyan németországi településen született ez a gyülekezet, ahol a lakosság nyolcvan százaléka muszlim, ahol az elmúlt években keresztyén templomok zártak be, gyülekezetek szűntek meg.
A missziói gyülekezet teológiája és gyakorlata címmel rendezett konferenciát június 22–26. között a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának missziói bizottsága. A nyolcvanas évek második felében, a rendszerváltás előtt indult ez az évenkénti találkozó. A misszió iránt érdeklődő, illetve a missziót végző protestáns lelkészek és gyülekezeti munkatársak egy héten át imádkoznak, tanulmányozzák a Bibliát, előadásokat hallgatnak, a felvetődő kérdéseket megbeszélik, és esténként evangélizációs igehirdetéseket hallgatnak.
Idén Johannes Reimer, a missziológia világszerte ismert professzora volt a vendég. Ő nemcsak tanítja a missziót, hanem „csinálja” is. A huszonöt gyülekezetet alapító lelkipásztor számtalan missziós szervezet, bibliaiskola és konferencia résztvevője, munkatársa. Német származású, a Szovjetunióban született. Családja nem volt keresztyén. Ennek ellenére megtért, és már hívőként hívták be katonának. Mivel hite alapján megtagadta, hogy fegyvert fogjon, büntetőalakulathoz osztották be. Rendszeresen verték, kínozták, egy időben kísérletet tettek likvidálására. A hetvenes években családjával együtt kiutasították a birodalomból.
Nem először találkozhattunk Reimerrel Magyarországon – két alkalommal már a BalatonNeten is szolgált. Érdekes, lelkesítő beszámolója most a világegyház növekedéséről és küzdelmeiről szólt. Tapasztalata szerint jelentős ébredések vannak iszlám országokban is, mint például Iránban, Indonéziában. Hangsúlyozta, hogy nem az iszlámtól tart, hanem a megízetlenült egyháztól.
Az elmúlt hónapokban két konferencia mottója is a jézusi ige volt: Ti vagytok a világ világossága, a föld sója. Az egyik találkozót Brazíliában rendezték. Az ottaniak ébredésről, megelevenedésről számoltak be, és boldogan vallották: igen, mi vagyunk a világ világossága. A másik konferenciát Norvégiában tartották huszonkét európai nemzet egyházi képviselőivel. A mottó ugyanaz, de a légkör, a tartalom egészen más volt: fogyunk, erőlködünk, nehezen megy a misszió…
Az előadó úgy véli: az európaiak már nem szegények – lelki értelemben. A boldogmondás tanítása szerint csak azoké az Isten országa, akik „lelki szegények”, alázatosak, nyitottak, akiknek az igazi kincse Isten és az evangélium. A boldogság – a bibliai kifejezés értelmében – áldott állapotot is jelent. Európa távol került ettől a szegénységtől, áldott tapasztalattól.
Példaként említette a professzor, hogy a keresztyén hagyományú, nyolcvanmilliós Németországban a lakosság töredéke, mintegy nyolcvanezer ember határozza meg a párkapcsolatokkal, a családdal kapcsolatos irányvonalat. A kétes értékű gender irányzat hatására egyre több oktatási intézményben biztosítanak a férfi és a női WC mellett egy harmadik helyiséget is azok számára, akik még nem döntötték el, hogy milyen neműek akarnak lenni…
Megtörtént, hogy egy közfürdő férfizuhanyozójában kamaszlányokból álló csoport lepte meg a missziológiaprofesszort. Így tanulmányozták a nemek közötti különbséget. A meglepett lelkész kérte, hogy a leánykák hagyják el a fürdőt, hiszen rajta nincs ruha. A lánycsoport vezetője – egy pedagógus hölgy – ezt kikérte magának. A sok értékes programot kínáló Kirchentag is évek óta teret ad a homoszexuális mozgalomnak. Idén szado-mazo standot is nyitottak megfelelő irodalommal, prospektusokkal. „A stuttgarti Kirchentag egyértelmű szolidaritását és toleranciáját fejezi ki az azonos neműeket szerető emberek felé” – olvashatjuk a rendezvény nyitónapjáról szóló tudósításban az Evangélikus.hu honlapon.
A révfülöpi találkozónak pozitív tartalma és kicsengése volt: Isten szereti ezt a világot, és munkatársakat választ magának, akik hűségesen követik őt az embermentés, emberhalászat útján. A főelőadó mellett nagyszerű bibliatanulmányokat tartott dr. Galsi Árpád református lelkipásztor, a Kálvin Kiadó igazgatója, Ungvári Csaba, a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektorhelyettese és Hecker Frigyes nyugalmazott metodista szuperintendens. Az úrvacsorás záró istentisztelet igehirdetője Bozorády Zoltán evangélikus lelkész volt.
A konferencia sokat imádkozott az üldözött keresztyénekért is, a résztvevők pénzadományt gyűjtöttek megsegítésükre.
Evangélikus Élet 2015. július 5.