Nagyobb és tökéletesebb
Böjt 5. vasárnapja (Judica) – Zsid 9,11–15
Egyházüldözőből kántor. A nyolcvanas években ismertem egy iskolaigazgatót, aki párttagként sokat ártott a helyi gyülekezeteknek. Képes volt vasárnap lesni a parkból, hogy ki lép be a templomba – esetleg egy diák, akit nagymamája vitt magával? Hétfőn azután hívatta a gyermeket, és megszégyenítette. Én, mint fiatal lelkész, bementem hozzá, és közöltem vele, hogy ezt a magyar alkotmány alapján nem teheti. Idővel kitették az állásából, ittasan, dülöngélve járt az utcán, néha az árokparton landolt.
Egy alkalommal összefutottam vele; ő szólított meg. A beszélgetésből kiderült, hogy az apja valamikor kántortanító volt, és ő is tud orgonálni. Elhívtam magammal, hogy próbálja ki zenei tudását. Meglepődött az invitáláson. Nem felejtem remegő, megviselt ujjait, ahogy rátaláltak a billentyűkre, és szólt a Bach-korál. Hívásomra eljárt gyakorolni, és egy alkalommal felkértem: legyen a kántorunk. Kértem a testvéreket, hogy fogadjuk őt Jézus nevében, indulatával. Első „éles bevetésén” sokat hibázott, néhányan leizzadtunk, de Isten munkatársa lett a gyülekezeti szolgálatban.
A Megváltón kívül talán senki sem hitte volna, hogy egyszer ez az alkoholbeteg, kommunista, be- és kirúgott ember földi élete utolsó két évét templomban tölti az Örökkévaló szolgálatában. Ami fontos a történetben, hogy nemcsak a templomba és az orgonához tért meg, hanem az érte is meghalt és feltámadott Krisztushoz.
Luther mit mond erről? „Most már tudjuk, hol vannak a bűneink. A törvény a mi lelkiismeretünkre nehezíti, de Isten leveszi rólunk, és a Bárány vállaira helyezi azokat. Ha a bűnök rajtam feküdnének, veszve volnék. Mert erős hatalom a bűn. De szól az Isten: tudom, hogy bűnöd elbírhatatlanul nehéz; azért hát lásd: leveszem rólad, és az én Bárányomra helyezem. Te pedig hidd ezt, mert ha így teszel, szabad vagy a bűntől. Különben is a bűnnek csak két helye van: vagy a te nyakadon ül, vagy Krisztuson, az Isten Bárányán. Ha a te hátadon lovagol, akkor el vagy veszve, de ha Krisztuson van, szabad vagy, s üdvözülsz. Nos: válassz! Törvény és jog szerint a bűnnek rajtad kellene maradni, de Isten kegyelméből a Bárányra vetette. Különben ha Isten törvénykezni akarna velünk, végünk volna. Világos beszéd ez és hatalmas ige!”
Átszakította az eget. Isten Jézusban közel jött az elesett, sérült, bűnös világhoz. Átszakította az eget (Ézs 63,19b), alászállt az emberi élet poklaiba, ránk nézett, megszánt, megszólított, tanított Isten országáról, bemutatta az Atyát, magára vette bűneinket, betegségeinket, fájdalmainkat, egész átkos életünket és bűneink jogos büntetését, a halált. Örök, teljes, tökéletes szeretettel vitte ezt véghez, így vont magához minket (Jer 31,3), szeretete kiáradt szívünkbe a Szentlélek által (Róm 5,5), meggyőzött bűnös, Isten nélküli állapotunkról, felébresztette bennünk a teljesség utáni olthatatlan szomjúságot, élő vízzel megitatott, amely örök életre buzgó víz forrásává lett bennünk (Jn 4,14b).
A megváltás tökéletes és örök. Böjt ötödik vasárnapjának neve Judica, az istentiszteletet bevezető 43. zsoltár után: „Ítélj meg, Istenem, ismerd meg ügyemet, és légy pártfogóm a hűtlen néppel szemben, ments meg az alattomos és álnok emberektől!” Böjt ideje és a nagyhét lehetőség arra, hogy átgondoljuk életünket, rendezzük viszonyunkat Istennel és emberekkel.
Az emberiség számtalan kísérletet tett arra, hogy megszabaduljon a szenvedéstől, betegségtől, rossz lelkiismerettől, bűntől. A választott nép megtisztulási, megújulási rituáléja nem embertől származott, Isten adta ezt az utat. Igénk összehasonlítja a korabeli, ószövetségi áldozatot azzal, amit Krisztus cselekedett. Hangsúlyozza, hogy Jézus „nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg”, az ő áldozata nem ismételhető, nincs is erre szükség, mivel „örök váltságot szerzett”.
Igénk üzenete ez: minden, ami Jézus megváltó halála előtt történt, csak előkép, felvezetés, időleges; amit pedig Krisztus engesztelő áldozatában kapunk, az tökéletes, örök, megbízható, végleges.
Imádkozzunk! Drága Urunk, köszönjük az életet, a leheletet és mindent, amit tőled kaptunk. Köszönjük, hogy szeretetből teremtettél minket örök, teljes, normális, egészséges életre. Köszönjük, hogy a törés, a szakadás után eljöttél minket megváltani, kiváltani a bűn, halál és ördög hatalmából. Köszönjük ezen a vasárnapon is tökéletes áldozatodat, megváltó véredet, a bűnbocsánatot, a helyreállítást, gyógyulást. Áldjuk és magasztaljuk szent nevedet! Ámen.
Evangélikus Élet, 2016. március 13.