Mi lesz veled, Európa?
Töprengés a migrációról egy közgyűlés kapcsán
Nehéz kérdések, helyzetek megoldását a szélsőségek gátolják leginkább. A két oldal vélt és valós részigazságainak hangsúlyozásával a másik felet provokálja. Megoldás nem, csak bántás, keserűség, megkeményedés születhet az ilyen szembenállásból. A migráció ügyében a szélsőséges, egyoldalú véleménynyilvánítás nem csupán hiba, tévedés, hanem bűn. A napjainkra kialakult helyzet rendkívül érzékeny, törékeny, robbanásveszélyes. Tapasztalatom szerint sok jó szándékú keresztyén is bizonytalan, nehezen igazodik ki a bonyolult helyzetben.
Az egyik oldal a befogadást, a másik az elutasítást hangsúlyozza szinte monomániásan. Mindkét csoport használ bibliai érveket is. Egyik csak a földönfutóvá vált, a halál elől menekülő családokat látja, láttatja, míg a másik oldal az agresszív, morál nélküli erőszakos követelődzőket és terroristákat.
Úgy gondolom, hogy a teljes igazság, a helyzet sokrétű ismerete és értelmezése nélkül Isten igéjére hivatkozni súlyos visszaélés. Mi mindenre felhasználták már a történelem során a Bibliát és a Megváltó szent nevét?! Az egyháznak nem mindig könnyű megtartania józanságát, biblikus kiegyensúlyozottságát a politikai elvárások, a korszellem sodrása közepette.
Hátborzongató olvasni, hallani olyan véleményeket, amelyekben lüktet a gyűlölet, a teljes elutasítás, az önző érvrendszer. De ugyanilyen fájdalmas hallani azokat, akik a menekültek és migránsok jézusi befogadásáról beszélnek, ám nem szólnak árnyaltan a felismerhető és nyomasztó problémákról, nehézségekről.
Az Európai Evangéliumi Aliansz október 10–13. között Portugáliában tartott közgyűlését is meghatározta a migráció témája. A résztvevők harminc országból érkeztek. A háromnapos találkozón ugyanúgy megjelentek a különböző színek, vélemények, mint hazánkban. Voltak, akik kizárólag a populizmust emlegették mint veszélyt, amely megjelenhet a gyülekezetekben is. Erről tartottak előadást, beszélgetést, hoztak szórólapot, filmet. Igazi veszély a populizmus? Igen, nagyon is. De a mai bonyolult európai helyzetről nem lehet csupán ennyi a mondandónk.
Nekem jobban tetszett a cselekvő, aktív görög, olasz, bolgár, finn és más nemzetiségű testvérek beszámolója, akik jelen vannak a menekülttáborokban, rendkívül kreatívan. Ugyanakkor kimondták fenntartásaikat, félelmeiket is. A Magyar Evangéliumi Aliansz is ezek közé sorolható. Hadd idézzem a finn testvér gondolatait vázlatosan. Látása szerint kritikus, változó világban élünk, melyben az iszlám utat tör magának. E reális veszély mellett a bezárkózó nacionalizmust „fenevadként” jellemezte. Szerinte az evangéliumi keresztyénség két „pogány”: az iszlám és a liberális ateizmus között küzd. Úgy látja, hogy az odaszánt szeretet és a tanúságtétel (akár a mártíromságig) lehet a biblikus válasz. Isten ma is cselekszik a világban, Európában – kérdés, hogy velünk vagy nélkülünk. Finnországban egy új keresztyén rádió naponta közvetít missziós, evangelizációs műsorokat urdu, párszi, arab és más nyelveken. Kiképeznek hitre jutott migránsokat, akik misszionáriusként térnek vissza hazájukba.
A közgyűlésen is érzékelhető volt a beszámolókból, előadásokból, hogy a helyzet rendkívül sokrétű. Alapos elemzést hallottunk Európáról, amely nem képes reprodukálni lakosságát. Tömegek élnek individualista, liberális, materialista, ateista világnézettel. Nekik nincs ideájuk, a vallásban élőknek, keresztyéneknek és muszlimoknak viszont van. Európa nyitottságával, toleranciájával, identitásválságával „magára húzza” az iszlámot.
A hitvalló keresztyének száma viszont nem csökken, és növekszik közöttük a fiatalok aránya.
A migránsok többsége a jobb körülmények reményében érkezik, identitását magával hozva. Nem válnak európaivá, kultúránk részeivé. Európában élnek, de nem európaiak. Ugyanakkor relatíve sokan keresztelkednek meg a muszlimok közül is. Rotterdamban például kétszáz keresztyén gyülekezetben vannak jelen. A londoni gyülekezetek nagy része is „nemzetközi”. Az egyik előadó szerint ugyanakkor sok névleges muszlim lesz névleges keresztyénné.
Tőlünk, magyaroktól külön is érdeklődtek helyzetünkről. Bolgárok, albánok egyértelműen jelezték, hogy értik, mi történik Magyarországon, hiszen ők is tudják (amint mi is), mit jelent együtt élni az iszlámmal. Mások kétségeiknek adtak hangot, többek véleményében érzékelhető volt a média és a politika hatása. Viszont több érzékeny kérdést – nyílt beszélgetésben – tisztázni tudtunk.
Az október 2-i népszavazás előtt sokfelé lehetett találkozni ezzel a kérdéssel: Jézus mit tenne? Egy alkalommal az interneten egyenesen ez a kérdés volt olvasható: Jézus igennel vagy nemmel szavazna-e a feltett kérdésre?
Úgy gondolom, hogy Jézus nem a népszavazással lett volna elsősorban elfoglalva.
Valóban, Jézus mit tenne ma Európában? Bizonyos, hogy ma is keresné és megtalálná az elveszetteket. Befogadná a bajban lévő jövevényt, az éhezőnek enni adna, a foglyokat meglátogatná, a fázónak átadná köntösét. Magához hívná a bűneiktől és mások bűneitől elcsigázottakat, megfáradtakat. Hirdetné magyarnak, németnek, afgánnak, irakinak, zsidónak, orosznak; vallásosnak és ateistának, migránsnak, menekültnek, terroristának az egy, igaz, valóságos és láthatatlan Isten országát, a megtérést, az újjászületés lehetőségét, a Szentlélekkel való betöltekezést.
Beszélne arról, hogy a világ és a történelem Ura, az Örökkévaló figyelmeztetésül is engedi ezt a helyzetet, mert Európa újra istentelenné vált. Tanítana arról, hogy a jövevény ne követelőzzön, és ne erőszakoskodjon se a lakossággal, se a hatósággal. Hirdetné a nők méltóságát, a szerelem, a szexualitás és házasság szentségét, a munka istentiszteletét. Kijelentené, hogy ma is ő az út, az igazság és az élet mindenki számára. Keményen szólna a hittel visszaélőkről, akik saját céljaikra használják a tőle tanultakat.
Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a fenti felsorolás nem fikció, feltételes mód, hanem valóság, mert Jézus ma is él, Lelke által közöttünk és bennünk van, és az övéi által ma is munkálkodik.
Evangélikus Élet, 2016. november 10.
.jpg)
.jpg)