Legalább ugassunk!
„Hát nem ironikus? New Yorkban egy gyilkos, erőszaktevő, sorozatgyilkos, pedofil vagy iskolai lövöldöző nem kaphat halálos injekciót, de egy gyermek az anyja méhében igen. A halálbüntetést New Yorkban betiltották, de az abortusz a születés napjáig legális. A jogalkotóknak, akik ezeket a törvényeket alkották, egy napon számot kell adniuk Istennek az összes meggyilkolt életről. Isten kegyelmezzen!” (Franklin Graham)
Az egyesült államokbeli New York államban január 22-én életbe lépett a „reproduktív egészségügyi törvény” (Reproductive Health Act), amelynek értelmében egészen a születés pillanatáig lehet abortuszt végezni. Az eseményt meg is ünnepelték: a törvényi szabályozás „tiszteletére” több helyszín és épület rózsaszín díszkivilágítást kapott, feministák és homoszexuálisok együtt ujjongtak. Az egyik molinón ez a felirat szerepelt: „Istennek hála az abortuszért!”
A törvény kimondja, „minden állapotos egyénnek alapvető joga van ahhoz, hogy vagy a terhességet válassza, hogy életet adjon egy gyermeknek, vagy az abortuszt”. „...lehetőség van arra, hogy az anya bármikor a büntetőjogi felelősségre vonás veszélye nélkül dönthessen az abortálásról, ha a baba nem életképes, nem élné túl a szülést, illetve ha az anya élete vagy egészsége veszélybe kerül. A törvény ezen kívül lehetővé teszi, hogy ne csak orvosok, hanem más egészségügyi szakemberek (szülésznő, asszisztens) is elvégezhessék a beavatkozást” – olvasható a Magyar Kurír katolikus hírportálon. Az egészség veszélyeztetésének fogalmát nem írja körül a szabályozás.
New York állam katolikus püspökei nyilatkozatot adtak ki a törvény életbelépésének napján. A püspökök úgy fogalmaztak – írja a Magyar Kurír –, a törvény elfogadása „szomorú fejezete” az állam történetének. „A szenátorok és a képviselők közül, akik megszavazták ezt az abortuszról szóló törvényt, sokan maguk is anyák, akik egykor érezték, ahogy a gyermekük mozog, forgolódik, és rúg a hasukban, és örültek a terhességük előrehaladásának. Sokan mások, ahogy maga a kormányzó is, apák, akik fogták a párjuk kezét, miközben nézték az ultrahangfelvételt, figyelték a gyermekük mozgását, és gyönyörködtek a szívverésének hangjában – olvasható a nyilatkozatban. – E tisztségviselők közül többen maguk sem tökéletes körülmények között jöttek világra: szegénység, egészségügyi problémák, fogyatékosság, széthullott családok. Mindannyian legyőzték ezeket a körülményeket, és vezető szerepet töltenek be államunkban, mert szüleik úgy döntöttek, életet adnak nekik. Köszönetet mondunk mindenkinek, aki társunk volt a tizenkét éves küzdelemben, hogy megakadályozzuk ezt a szörnyű politikát, és minden életvédő New York-inak, akik hallatták hangjukat ennek érdekében. Imádkozzunk, hogy mindazok szíve megtérjen, akik ünneplik államunk történetének ezt a tragikus pillanatát, és különösen is imádkozunk az elveszett életekért, valamint az államunkban élő nőkért, akik kevésbé vannak biztonságban e törvény értelmében.”
Mit tehetünk hozzá mindehhez? Az ősbűn, az eredendő bűn szellemisége csúcson jár korunkban. Az ember magát teszi istenné, ő mondja meg, mi a jó, és mi a rossz. Ebből csak krízis, szakadás, zuhanás következhet. Mi a dolgunk? Az értelmes, hitvalló kiállás, igehirdetés, lelkigondozás, lobbizás a törvényhozóknál. Legalább ugassunk, vakkantsunk vagy vonyítsunk!
„Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni. Álmodozva hevernek, szeretnek szunnyadozni. Nagy étvágyú ebek ezek, nem tudnak jóllakni, és ezek a pásztorok nem tudnak figyelni. Mind a maga útján jár, mindegyik a maga nyeresége után, kivétel nélkül. Jöjjetek, hozok bort, igyuk részegre magunkat! Legyen a holnap is olyan, mint a ma, vagy még sokkal jobb!” (Ézs 56,10–12)
„Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság.” (Jn 8,44)
„Úgy vettem észre, hogy mindenki, aki az abortusz pártján áll, egyszer már megszületett.” (Ronald Reagan)
„Olyan döntést hozni, hogy a gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy saját akaratunk szerint éljünk – ez nyomorúságos. Úgy érzem, hogy a béke legnagyobb ellensége ma az abortusz, mivel ez nem más, mint háború a gyermekek ellen. Egy ártatlan gyermek közvetlen meggyilkolása, amelyet maga az anya hajt végre. És ha elfogadjuk, hogy egy anya még a saját gyermekeit is megölheti, akkor hogyan utasíthatunk más embereket arra, hogy ne öljék meg egymást?” (Teréz anya)
„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” (Zsolt 139,13–16)
Evangélikus Élet, 2019. február 24. – március 3.