Az állatok teológiája
A galamb
Békéscsabáról vitte őket a vonat Mosonmagyaróvárra, de Prágába és Drezdába is.
A pályaudvaron felhúzták rájuk a gumigyűrűt, amit hazaérkezéskor blokkolóórába helyeztünk, ami rögzítette a galamb számát és érkezése pontos idejét. Este a galambászok kihirdették az eredményt. Még oklevelet is kapott a galamb és gazdája.
Néhány óra alatt tették meg a postagalambok a több száz kilométeres távot, nem egyszer kánikulában, vagy ellenszélben. Hajnalban engedték el őket és mi már kilenc óra körül lestük az eget, hogy jönnek-e.
Évek óta Fakó volt a legjobb. Többször a város legjobb versenygalambja lett. Emlékszem, egyszer nagy melegben, ellenszélben messze a legjobb időt repülte. Amikor megérkezett, ivott egy kicsit és azonnal turbékolva udvarolni kezdett a galamdúcban.
Egyszer hiába vártuk, nem jött meg a Fakó. Teltek a napok, hetek, és évek. Elfeledkeztünk róla, felszámoltuk a tenyészetet is. És akkor, egy vasárnap délután megjelent. Azonnal berepült a padlástérbe, volt helyére, de már a fészkek nem voltak ott. Szaladtam vízzel és búzával hozzá. Kerestem neki a városban egy gyönyörű fehér párt és még jó ideig élvezhettük társaságát. De mi is történt vele az eltelt időben? Valahol befogták és zárva tartották évekig. Hiányzott róla nemcsak a gumigyűrű, de a fém is. A fémet csak fogóval lehet levenni a galambról. A hazarepülő galambok kis időre megállhatnak pl. borsót enni és hálóval befoghatják őket. Ez történhetett Fakóval is. Több évi rabság után, nyilván az első adandó alkalommal megszökött és hazajött. Ilyen a megtérés is. Szállunk, csavargunk, befog és bezár minket a bűn, azután egyszer csak a honvágy, az elveszített fészek vonzása hazavisz. Bárcsak egy se veszne el közülünk.
A puli
A puli nem kutya, hanem PULI – mondogatják azok, akik ismerik ezt a fajtát. És ebben sok igazság van. Egyik legnagyobb ajándék életemben, hogy gyerekkoromban volt egy pulink, a Buksi, teljes nevén Fürjespusztai Buksi. Akkor még nem igazán tudtam más élőlénnyel összehasonlítani, csak élveztem barátságát, tiszta jellemét, vidám természetét és házőrzői profizmusát. Ha rossz jegy miatt apám megszidott, velem szomorkodott.
Egy délután órák óta nyöszögött, vonyított. Soha korábban ilyet nem tett. Később kiderült, hogy a szomszéd házban belső tűz ütött ki, melyet megelőzött a hosszan tartó izzás. Megérezte a veszélyt, talán állattársai szenvedését, mert a házban két papagáj és tojásokon ülő kotlós fulladt meg.
Az érzékenyebb kutyák megérzik gazdájuk halálát is. A szakirodalom több hű ebet emleget, akik éveken át jártak ki a temetőbe gazdájuk sírjához.
A pulitól, ill. az őt teremtő és formáló Istentől sokat tanulhatnak a keresztyének, papok, püspökök is. Ha más felépíthet feminista vagy felszabadítási teológiát, akkor én bejelentem, hogy megalkottam saját, házi használatra a puli teológiáját. Mielőtt végkép felháborodik a kedves olvasó, kérem gondolja át a következőket és jusson más belátásra.
A puli becsületes, dolgos, éber, áldozatos, engedelmes és a legnagyobb áldozatra is képes a rájuk bízottakért.
Éberen figyeli a nyájat, a veszélyt jelzi és elhárítja. Mindezt akkor is megteszi, ha fenyegetik, belerúgnak vagy szalonnával akarják „meggyőzni”. Ézsaiás (56,10.11) így szól a hűtlen vezetőkről: „Néma ebek, nem tudnak ugatni... nagy étvágyú ebek, … és ezek a pásztorok nem tudnak figyelni.”
A puli teljes összhangban van a pásztorral. Bizony, még alvás közben is figyel. Érti a szót, de a gesztust és a gondolatot is. Terelés közben a magas fűből kiugorva figyeli a pásztor kézirányát és arra tereli a nyájat, amerre az mutat. Egyszer a nagyszénási pusztában fényképeztem a nyájat illusztrációként a huszonharmadik zsoltárhoz. Már csak a „csendes vizekhez terelget engem” mondathoz nem sikerült képet készítenem. Egy csatorna mellett álldogáltam a juhásszal, de a nyáj eltávolodott legalább egy kilométert. Miután jeleztem gondomat a juhásznak, elmosolyodott és így szólt halkan pulijához: Bogár, hozd ide őket. Bogár, mint az a bizonyos nyíl elillant és néhány másodperc múlva hatalmas porfelhőben a vízpartra érkezett a több száz bárány. Bárcsak így munkálkodnánk együtt mi is a Főpásztorral!
Uram, add, hogy a nagytiszteletű lelkipásztorok világában eljuthassunk egy magyar puli színvonalára! Ámen
Missziói Magazin, 2003/5.