„Szép, mint a fény és oly szép mint az árnyék…”
Teológushallgató koromban részt vettem a Dohány utcai zsinagóga egy istentiszteletén. A mellettem ülő bácsi többek között arról beszélt nekem, hogy együtt volt Radnóti Miklóssal munkaszolgálatos. Szokása volt a költőnek esti tábortűznél a Károli Bibliából felolvasni társainak. Különösen a próféták könyveiből.
Hetven évvel ezelőtt gyilkolták meg az egyik legnagyobb magyar költőt, Radnóti Miklóst. Harmincöt éves volt.
Asszimilált zsidó családban született. „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”
Eredeti neve Glatter Miklós. Az 1930-as években Radnót falu nevét választotta, mivel ott – a Felvidéken, Gömör vármegyében – született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnót.
Atyai barátja volt Sík Sándor, a piarista paptanár, neves cserkészvezető, irodalomprofesszor. Sík Sándor felkérésére írt át régi magyar nyelvről modern magyar nyelvre egy katolikus imakönyvet.
A költő már korábban is elhatározta, hogy krisztusi korba érvén, harmincnegyedik életéve betöltése előtt felveszi a keresztséget. Ezen döntését nem befolyásolta politikai megfontolás, a zsidótörvények miatt már előnyben ez által nem részesülhetett. Sík Sándor keresztelte meg a Szent István Bazilikában.
Harmadik munkaszolgálatos bevonulása előtt Sík meglátogatta Radnótit Pozsonyi utcai lakásában. Ekkor a gyónás szentségével is élt. Keresztelkedése előtt sárga karszalagot kellett viselnie, később, mint megkeresztelt zsidó, fehéret...
„az égre írj, ha minden összetört.” (Negyedik ecloga, 1943)
Szerb területre is elhurcolták. Egyik este társainak elmondta az egyik legnagyszerűbb magyar verset, a Nem tudhatom kezdetűt. Megismételtették vele.
1944. november 9-én lőtték le Abda határában. Az ottani tömegsírból a győri izraelita temetőbe vitték. Harmadik temetésén, 1946-ban Budapesten Sík Sándor búcsúztatta.
2013 decemberében meglátogattam a 102 éves Radnóti Miklósnét, Gyarmati Fannit, Fifi nénit. Ő azóta is, hetvenkilenc éve, abban a lakásban él, ahol elkezdték közös életüket 1935-ben. (1926-ban ismerkedtek meg. Ő ekkor tizennégy, a költő tizenhét éves volt.) A lakás névtábláján ez a név olvasható: Dr. Radnóti Miklós. Férje halála óta hűségesen gondozza a páratlan életművet. Interjút senkinek sem adott.
Az abdai sírban megtalálták a költő füzetét, a Bori noteszt, melyben megtalálható a Levél a hitveshez című vers is. Decemberi találkozásunk alkalmával megkértem, hogy a Bori notesz fakszimile példányába írja be nevét.
Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
s ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék.
Levél a hitveshez – részlet
(Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben, 1944. augusztus–szeptember)
Híd 2014/1.