Fókuszban: ajándékaink
Néhány éves fiúcska voltam, amikor karácsony előtt megkérdezték tőlem, hogy mit szeretnék kapni, milyen ajándéknak örülnék. „Egy kisautónak” – válaszoltam, és mutattam ujjaimmal a pár centis méretet.
Annál inkább meglepett, amikor a máshoz nem hasonlítható szentesti izgalmas percekben egy nagy csomag került ki a fenyőfa alól. Szüleim, testvéreim körében bontottam ki a szép nagy, színes fa teherautót rejtő dobozt. A hatvanas években egy nagy családban ez komoly ajándéknak számított.
Az igazi ajándék váratlan, felülmúlja elképzeléseinket és a szeretet motiválja.
Életünk minden megpróbáltatása, szenvedése ellenére is teli van ajándékokkal. Érdemes ezekre emlékezni, belőlük erőt meríteni. Szüleink imádsággal, örömmel fogadtak minket, mint Istentől kapott ajándékokat. Öntudatra sem ébredtünk még, és tápláltak, gondoztak, szeretgettek minket. Később járni tanítottak, majd rátaláltunk a virágokra, bogarakra és más csodákra.
A nagy ajándékok között szerepel az anyai és a nagyszülői szeretet, az Istennel való találkozás és közösség, az örökélet reménysége, az értelmes munka, hivatás, a házasság, a gyermekek, a természet szépsége, egy hűséges, őszinte kutya, a zene és más művészeti ágak, színek, fények, ízek, illatok... Felsorolhatatlan mindez.
„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert »a jókedvű adakozót szereti Isten«. Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt
mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre. Amint meg van írva: »Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad örökké.« Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely általunk hálaadást szül Isten iránt. Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt. Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd Istent, azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul. Ők könyörögnek is értetek, és vágyódnak utánatok, mivel Isten jósága bőven kiáradt rátok. Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!” (2Kor 9,6–15)
Híd, 2021/4.