Fókusztéma: biblia
A gyermekeké
Igaz-e a Biblia? Valóban Isten könyve, vagy ahogyan olvastam valahol: Isten szerelmes levele az emberhez? Amennyiben a Szentírás a Szent ajándéka, üzenete számunkra, akkor úgy is kell élni, hinni, ahogyan azt benne olvassuk.
A „modern” vallásos ember menekül a megtérés elől, ezért ma is visszhangozza és hangoztatja az ősi kígyó agymosó, ravasz kérdését: „Csakugyan azt mondta az Isten?” (1 Móz 3,1) Csakugyan jó az Isten, és igazat mond?
Az idén hetvenéves Balczó András szerint „a liberalizmus az istentagadás fedőneve”. Érdemes ezen elgondolkodni a ma egyházában is, melyben egyre gyakrabban kérdőjelezik meg a Biblia üzenetét: Valóban gyűlöli Isten a bűnt, de a bűnöst halálosan szereti? Valóban csak Jézus az út, igazság és az élet? Valóban bűnbocsánatra, kegyelemre szorulunk? Valóban Jézus Isten Fia és Megváltó? Valóban szükséges megtérni és újjászületni? Valóban lesz ítélet és örök halál, ill. üdvösség? A megtérni nem akaró vallásos ember gyakran elbújik az élő Isten elől a templomba, teológiába, a Lélek nélküli bibliakritikába, amely gyakran az Isten igéjének a kritikáját jelenti.
Nem az egészséges, okos bibliakutatásról van szó, hiszen az kötelessége az írástudóknak. Lehet, sőt szükséges kutatni az írásokat „levett saruval”, de tudnunk kell, hogy Isten üzenete megértésének feltétele nem az ismeret mennyisége és a tudományos fokozat, hanem a Szentlélek munkája és vezetése életünkben. Vannak, akik inkább leveszik sarujukat a bibliakritika előtt, mint az Isten igéje előtt. Hiszem, hogy kaphatjuk azt a Lelket, akinek inspirálására írt Jeremiás, Máté vagy Pál. Ennél jobb bibliaolvasási módszert még nem fedeztek fel, hiszen a Lélek Jézust dicsőíti meg (1Kor 12,3), tehát tudom, hogy az Írások róla szólnak (Jn 5,39) (az Ószövetség is!), és csak rajta tájékozódva, hozzá viszonyítva olvasom és értelmezem a bibliai szövegeket.
Ezért mondja örömmel az Úr: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura azért, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek.” (Lk 10,21).
Egy szerelmes csók leírható tudományosan is, hiszen számtalan kémiai folyamat történik az érintés közben, de a lényeg talán mégsem ez. Hiszen ez a szeretetmegnyilvánulás túlmutat a tudomány keretein.
A rózsát szét lehet szedni szirmonként, analizálhatom tudományos szempontból, de amit számunkra jelent küllemében, színében, illatában, az képletekkel le nem írható. A rózsa a mi gyönyörködtetésünkre adatott.
Ezért hát: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” (Zsolt 37,4)
Híd, 2008/4.