A szabadegyházak szekták?
Tiltakozom az ellen, hogy a szabadegyházakat mindenestől leszektázzák Ez Isten munkájának a lebecsülése. És most valóban finom voltam.
A zsidóknak a keresztyének a szekta, a katolikusoknak a protestánsok, a nagyobb protestáns egyházaknak a kisebb egyházak...
„Szükséges, hogy szakadások legyenek...”, persze, de ne mi szortírozzunk konkoly és búza között.
Ama napon valóban nagy meglepetések lesznek.
Ahogy korábban is írtam, szektás karakterjegyeket hordozhatnak nagyobb egyházak, és egyházzá formálódhatnak korábban kiszakadt egyháztestek.
Ha az a szekta,
- hogy éljünk megtérésben és megszentelődésben,
- ruháztassunk fel mennyei erővel,
- a gyülekezet a környezetéért dolgozzon,
- legyen az egész gyülekezet missziós csapat,
- bújjunk ki az ószövetségi paposkodásból és legyünk az újszövetség szolgái,
- tanítsuk a gyülekezet tagjait a misszióra,
- a lelkészképzés legyen misszióra való felkészítés,
- legyen az egyház egyszerű, természetes, normális, érthető, gyakorlatias, lépjen ki a templomból és vigye az evangéliumot oda, ahol az emberek élnek,
- váljanak közönségből Isten családjává, hideg, rideg, sötét (sok esetben takarítatlan, művirágos, műgyertyás, kényelmetlen) templomaikat tegyék elviselhetőbbé,
- szabaduljanak meg az állami függőségtől,
- ne 1500 Ft-ot dobjanak oda egy évben Istennek, hanem a szívüket,
akkor igen, szektás vagyok, de a társaságom igen jó, mert Jézus és tanítványai között tudhatom magamat.
A Megtérsz vagy meghalsz c. írás nagyon gyenge kis sóhajtás ahhoz a romláshoz képest, amiben keresztyén Európán leledzik.
Ha az irgalmas diagnózist elutasítjuk, esélyünk sincs a terápiára és a rehabilitációra.
„Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ébredj fel és erősítsd meg a többieket, akik halódóban vannak.”
Fraternet levelezés, május 29.