Az Ószövetség és Krisztus
Erőltetettnek, mesterségesnek érzem azt a megközelítést, hogy ószövetségi ige alapján nem lehet Krisztusról beszélni.
Természetesen el kell végezni a becsületes exegézist, a szövegbe semmit nem szabad beleerőltetni.
De:
- Az Írások Róla szólnak.
- Az Ószövetség Krisztusra mutat, Krisztusért kiállt.
- Az Ószövetséget csak Krisztuson keresztül olvashatjuk.
- Lényegileg nincs két Biblia, hanem EGY kijelentés, amelyben minden mindennel kapcsolatban van.
- Aki keresztyén igehirdető, mindenről Krisztus jut eszébe. (Jn 4. – élő víz folyamai…) Eljövetelével minden megváltozott, átrendeződött.
- Ha a fenti elvet komolyan vennénk, nem beszélhetnénk a leírt evangéliumokból kiindulva pl. Pál vagy Luther teológiájáról.
Szerintem tragikus lenne, ha 2007-ben húszegynéhány vasárnap gyülekezeteinkben nem hirdették volna a Krisztust. Bízom benne, hogy nem így volt.
Akkor jöjjön a „szeretetlen ítélkezés”: aki tegnap nem Krisztust hirdette az Ézs 5 kapcsán, az nem érti a lényeget, nincs a helyén és szomjaztatja a gyülekezetet.
Jöhet a kőzápor.
Fraternet levelezés, február 18.