missziói konferencia 2013

Missziói konferencia, 2013. június 30. – július 3.

Az országos missziói lelkész, Szeverényi János szervezésében újra megrendezésre került az Evangélikus Missziói Központ országos missziói konferenciája június 30. és július 3. között. A programot Szemerei János püspök előadása nyitotta meg.

Az előadók és igével szolgálók a kegyelem üzenetével jegyzeteikben és fejükben érkeztek Piliscsabára. Átgondolták, megforgatták szívükben, gondolataikban - ahogyan talán a programot böngésző résztvevők is. Keresztény hitünk elcsépeltnek tűnő fogalma mégis azzal vált élővé és kitapinthatóvá, hogy a szolgálók és résztvevők személyesen átélt megkegyelmezettségükről is őszintén beszéltek. Megéltük, hogy nem a forma, nem a jó szervezés, még csak nem is a szépen kimondott, összeszedett szavak, hanem Isten megtapasztalható, hozzánk hajló kegyelme hozhat áldást közösségünkre.
Számos testi, lelki megkötözöttségből, reményvesztettségből, mázsás súlyú bűnből szabadult testvért hallhattunk szólni arról, hogy Istennel mit éltek át. Azt hiszem, mind érintve érezhettük magunkat az erőteljes szolgálatok és a beszélgetések során.

Idén sok gyerek jött el szüleivel a négynapos konferenciára. A testvéri közösség és a közöttünk mozgolódó kicsik erősítették az érzést: mind egy családba tartozunk Atyánk előtt.
Bódis Miklós lelkész Erdélyből érkezett, hogy megossza velünk üzenetét. Öngyilkosságra készülve indult útnak, amikor Isten megragadta. Új életében egy fogyóban lévő gyülekezetet kapott, és elhívást Istentől a románok közötti szolgálatra is. A kegyelem üzenetét hozta, mely ugyanúgy jelen volt a kenyérszaporításkor és a viharban is. Szembesültünk a kérdéssel: Mi miből "értünk"? Ha nem okulunk a csodás tapasztalatokból, lehet, hogy Isten viharral fog észhez téríteni minket.
Isten kegyelmének munkálkodása magában foglalja a feddést, a józanítást, önmagunk kínos megismertetését is. A meghasonlás szerepéről hallhattunk Deák László szavaiból. Az szentségek biblikus és helyes felfogása, fogadása is előkerült Kósa Gergely áhítatában. A balga szüzek példázata sem lelket andalító – éppen az ébresztgetés, az evangelizáció szolgálatában hozta elénk Orbán Attila a benne rejlő gazdag üzenetet.

„A még Krisztust nem ismerő ember béna a bűnei miatt. Aki kétfelé sántikál, az már jár! Az már egy határozott igent mondott Jézusnak, de még nem mondta ki a határozott nemet a világnak. Ne akarjuk sántikáló élettel becsapni környezetünket!” – mondta Bódis Miklós. Ez olyan élet, mint a kovászos uborka: savanyú – ahogy dr. Molnár Róbert mondta előadásában. A teljesen Istennek adott élet pedig olyan lesz, mint a méz: vonzó.
A záró istentiszteleten Szeverényi János hirdette az igét. Hangsúlyozta, hogy Isten nem rendőr, nem bíró, nem ügyész: jóságával ösztönöz megtérésre és kegyelme megismerésére.
A konferencia mélyreható üzeneteinek feldolgozásában segítettek a változatosságot jelentő zenei és előadói programok. Ezek között volt verses-zenés szolgálat (Káli-Horváth Kálmán, Balogh Tibor, Szűcs Péter Pál) és a piliscsabai katolikus testvérek templomában elhangzott orgonás-énekes koncert Csákány Marianna énekes és Pálúr János orgonaművész közreműködésével.

Az a reményünk, hogy Isten a bizonyságtételeket, igei üzeneteket hallgatókban megérleli az elvetett ige-magvakat, és így finoman illatozó gyümölcsöt teremhet életünk. Az elhangzottakból készült felvételek meghallgathatók az Evangélikus Missziói Központ honlapján.

EKJ