Kárpátalja bajban van
A napokban (szeptember 26–28 között) Kárpátalja három településén jártam.
Nevetlenfaluban és Akliban három napos evangelizáción szolgáltam, és Nagyberegben egyházmegyei missziós találkozón tartottam előadást.
Ukrajna, és ezen belül Kárpátalja bajban van. Kaotikus és irgalmatlan háború szedi naponta áldozatait, a behívások ötödik hulláma magyar fiúkat is magával ragadott. Több kisírt szemű, szomorú édesanyával találkoztam. Fiaik harctéren, éjszaka a szabad földön alszanak, alig van mit enni. Többen idegileg összeomlottak. Eddig sem volt könnyű az élet ezen a vidéken, de manapság minden felfordult, bizonytalanná vált.
A pénz szinte semmit nem ér. Tizenhatezer forintot érő nyugdíjakról hallottam. Az egészségügy helyzete miatt, aki csak tud, Magyarországra jön gyógyulni. Ottlétem első estéjén a lelkipásztor combnyaktöréses nénit szállított el a gyülekezet kisbuszával egy magyarországi kórház bejáratához. (A környékbeli orvos azt tanácsolta, hogy feküdjön a néni néhány hetet…) Az orvosokat meg kell fizetni dollárral vagy euróval. Mindent meg kell fizetni.
Mit tehetünk mi, anyaországiak?
Mindenekelőtt tudjunk róluk. Menjünk látogatni, vigyünk, amit lehet, amit tudunk: jó szót, lelki közösséget és sok más hétköznapi segítséget. Református és katolikus gyülekezeti kapcsolatrendszerek működnek, ezeket bizonyára lehet még erősítni.
A kettős állampolgárság többeknek sokat jelent, erkölcsileg, lelkileg és gyakorlati szempontból is. A magyar államot maguk mögött érzik.
A hétvége igei mottója ez volt:
„De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izrael: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, markaimba metszettelek, enyém vagy!” (Ézs 43,1; 49,16)
Két korábbi írásom:
http://www.szeverenyijanos.hu/radios%20jegyzetek/jegyz8karp.html
http://www.szeverenyijanos.hu/radios%20jegyzetek/jegyz17tyurma.html
A Kárpátaljai Református Egyház Békenyilatkozata, melyet elküldtek Moszkvába, Kijevbe, Washingtonba és minden európai országba:
http://refua.tirek.hu/hir/mutat/50467/
