Körinterjú a házasságról
dr. Sallai János szakpszichológus. Főbb tevékenységi területei: házassági, gyereknevelési, önismereti, életvezetési problémák. Gyakran tart előadásokat nevelési témákból az ország különböző városaiban, valamint pszichológiát oktat főiskolán.
– Milyen érvek maradtak a házasság mellett a mai időkben?
– Nem a házasság van válságban, hanem a házasság szereplői. A Teremtő alkotta meg az egy férfi és egy nő szövetségére épülő monogám, egy életre szóló szeretetkapcsolatot. Ebből következik, hogy ez jó intézmény, a válságot tehát a résztvevők okozzák. Ha valamivel nem a létrehozó előírásai szerint bánunk, s így az rosszul működik, akkor nem bölcs dolog az alkotót hibáztatni ahelyett, hogy megnéznénk, mit rontottunk el. Ha valaki például a mosógépet nem a kezelési utasítás szerint használja, hanem pl. filmet akar vele nézni, ne csodálkozzon, hogy ez nem sikerül, s főleg ne a létrehozó mérnököt szidja.
A házassággal sokaknak az a bajuk, hogy nem működik magától. A jó házasság komoly munkát kíván mindkét fél részéről – önnevelés, türelem, egymásra figyelés, megbocsátás, folyamatos párbeszéd, hatékony konfliktuskezelés stb. Ugyanakkor szeretet, gondoskodás, baj és betegség esetén kiemelt törődés, magány ellen védelem, elfogadottság érzése – hogy néhányat említsünk a házasság előnyei közül.
– A házasság nem boldogságintézmény – mondják sokan. Akkor mi?
– A házassági boldogság kérdése már a kezdetekben eldől. Ha valaki azért akar házasodni, hogy boldog legyen, s a párja is csak ezért, akkor az önzés kettesben veszélye áll fenn. Ilyenkor valószínűleg jobb, ha nem kötnek házasságot. Sokkal vonzóbb megközelítés, ha azért akarok házasodni, hogy a páromat boldoggá tegyen, s ha ez sikerül, akkor leszek én is boldog. Ha a párom is ugyanígy gondolja, akkor ez reménykeltő házasság lehet. Ekkor a figyelem központjában az áll, hogy mivel okozhatok örömet, boldogságot a másiknak. Ehhez igyekszem őt jól megismerni, fantáziámat működtetni, majd ötleteimet megvalósítani. Tehát árt a házasságnak a párom nevelése, kritizálása, sértegetése, megbántása. Fogadjam el férjemet, feleségemet olyannak, amilyen, hisz ezért házasodtam össze vele. Mint mondják, megváltoztatni csak egy embert tudunk – önmagunkat. Ha mindkét fél megteszi a másik iránti szeretetből a maximumot, akkor jó esélye van a boldog, hosszú életű házasságnak.
– Hogyan tartsuk karban ezt a törékeny közösséget; ha baj van, mit tegyünk?
– A házasság folyamatos karbantartást igényel mindkét fél részéről. Nem jó megközelítés, hogy velem nincs probléma, a másiknak kell változnia. Jól hangzó önigazolásokban remekek vagyunk, de ez nem segít a házasságon. Az egyik legfontosabb teendője a házaspároknak, hogy rendszeresen beszélgessenek egymással. Enélkül távolodni fognak egymástól. Volt olyan többgyerekes házaspárral dolgom, akik – elmondásuk szerint- két hét alatt negyedórát beszélgettek egymással. Képzeljük el, milyen jó lehetett a kapcsolatuk! Az, hogy nincs idejük egymásra, számomra azt jelenti, hogy a párnak nem fontos a másik fél, a kapcsolatuk. Ami fontos, arra találunk időt.
A házasság hatékony működéséhez fontos a szeretet gyakori kimutatása a másik iránt. A tipikus női kérdés: Már nem szeretsz, drágám? Jelzi a szeretet kifejezésének fontosságát (ezen a téren talán a férfiak teljesítenek gyengébben az esküvő után). Fontos, hogy legyen rendszeresen kettesben programjuk – akkor is, ha vannak gyerekeik. A nagyszülők jelentős szerepet játszhatnak a gyerekfelügyelet biztosításában. Ajánlatos a felmerült konfliktusok mielőbbi közös megoldása a házasságban – nem halogatni, nem duzzogni, nem idegenekkel, ismerősökkel megbeszélni. Ha a párkapcsolatban komoly bajok vannak, ne szégyelljünk szakemberrel konzultálni! Hívő házaspárnak hívő szakembert tartok célszerűbbnek. A válást nem tartom jó megoldásnak. Ne feledjük, hogy önmagunkat visszük magunkkal a következő kapcsolatba is! Inkább közös munkával hozzuk rendbe házasságunkat! „Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.” (Péld 27,17)
Híd, 2009/3.